írások letöltése

Írásaim szabadon letölthetőek és Adobe Reader, MS Word 2003 vagy Excel 2002 - illetve újabb - verzióval olvashatóak. Némelyik írásom csak angolul van meg, máskor meg a magyar verzió jelentősen eltér az angoltól. Utóbbiak a "papers" részben találhatók. Az automaták működését szemléltető Excel táblázatok szokatlan beállításban vannak, és csak ebben a beállításban képesek bemutatni a modellek működését. A beállítást az innen letöltött táblázatok magukban foglalják. Sajnos ezt a működési módot felülbírálhatja az olvasó saját számítógépe. Ez akkor fordul elő, ha nem csak az én táblázatom van kinyitva, hanem egy másik, a szokásos beállítással készült táblázat is. Ilyenkor az Excel program visszakapcsolja önmagát az alapértelmezett beállításba. Ezt kiküszöbölendő a következőt kell tenni. Az "options" menü alatt a számítási módot előíró "calculation" beállítást "iteration"-ra kell állítani, és az eredeti 100-as értéket le kell csökkenteni 1-re. Ekkor az Excel táblázat csak gomb nyomogatásra számol, nem számol automatikusan. Így az Excel elfogadja a körbeforgó számításokat, máskülönben hibát jelez ki. A modellek működéséhez PC-n az F9 gombot kell lenyomni.

Lehetséges-e változás - a változó fizikai tárgyak feltételezése valóban ellentmond az azonosság elvének? Tőzsér János ÉS-ben megjelent írásával vitatkozom.

Létezik-e mozgás - a nyíl paradoxonról?

Lehet-e mindenben kételkedni?

Az ÉS-ben (2011. szeptember 2,, 12.o.) vitatkoztam Tőzsér János és Pöntör Jenő az ÉS 2011. augusztus 26-i számában megjelent gondolatmenetével.  Közben rájöttem, hogy az az érvem, miszerint a szkeptikus érv önmaga alatt vágja ki a fát - azaz önellentmondásos - téves. Nem voltam elég alapos, felületesen gondolkoztam a kérdésről. Azóta újragondoltam a problémát, és új írásom végkövetkeztetése ennek  pontosan az ellenkezője: a szkeptikus érv egy kellően árnyalt megfogalmazásban cáfolhatatlan. Még gondolkozom ezen az újabb írásomon, de ha valakit érdekel, szívesen elküldöm.

Thészeusz hajója metafizikai vizekre téved

Az írást Tőzsér János és Gerébi Judit ÉS-ben megjelent cikke inspirálta.

Miért gyanús a modális logika?

Röviden áttekintem Quine egyik döntő érvét, és magam is mondok egy hasonlót.

Modális fogalmak a véges automata modellek világában

A konkrét tárgyak jó részének adekvát modelljei lehetnek a valószínűségi vagy determinisztikus véges automaták. Ez nem filozófiai tétel, ez műszaki és természettudományos gyakorlat, melyet miden mérnök és természettudós megtanul. Putnam ezt nem látja át, ezért állítja a „Reprezentáció és valóság” c. könyvében, a függelékben, hogy „…Minden közönséges nyílt rendszer megvalósít minden absztrakt véges automatát.” Automata alatt nyilván determinisztikus automatát ért és „közönséges nyílt rendszer” alatt pedig feltehetően valóságos fizikai tárgyakat, vagy azok fizikai rendszereit. Hilary Putnam, Representation and Reality, MIT Press, 1988, pp. 120-125. Viszont David J. Chalmers átlátja ezt az összefüggést és ez alapján cáfolja Putnamot „Does a Rock Implement Every Finite-State Automaton?” c. írásában. In Synthese Volume108, number 3, 1996, pp.309-333, 1996 (http://consc.net/papers/rock.html) Tanulmányom erre épít, és azon túl hogy a ’lehetőség’ és ’szükségszerűség’ metafizikai fogalmát az automaták fogalomrendszerére alapozva értelmezi, feltételez egy választ arra a kérdésre is, hogy mi egy fizikai tárgy. A válasz legközelebb ahhoz a felfogáshoz áll, hogy egy tárgy nem más mint ahogy viselkedik a környezetében, másképp fogalmazva, egy fizikai tárgy azonos diszpozíciós tulajdonságai és néhány lényegi aktuális tulajdonsága rendszerével. Mivel nincs tárgy környezet nélkül, ezért az akcidentális aktuális tulajdonságok úgy értelmezhetőek, mint diszpozíciók értékei egy adott környezetben. (Pl. a tárgy hőmérséklete, színe) A gond az ezzel a megoldási javaslattal, hogy meglehetősen homályos jelentése van a ’diszpozíciós tulajdonság’-nak és a ’rendszer’-nek, ezért választottam helyette a véges automaták fogalmát. Nem mellékesek a logikai-matematikai részletek. A tanulmány alapgondolatát más technikai apparátussal átfogalmazva más jelentést kapnak a modális fogalmak.  A jobb megértést elősegítendő érdemes elolvasni előtte a modellekről valamint a véges automatákról írt korábbi írásaimat.  A tanulmány megértése csak alapfokú logikai ismereteket feltételez, olyanokat, mint pl.: a nulladrendű nyelvek negációteljesek, azaz megadható hozzájuk atomi mondatok egy olyan G halmaza, hogy bármely formulájuk, vagy a formula tagadása, levezethető a G halmazból. Ez a verzió több kisebb javítást tartalmaz a megjelenthez képest.

Megjelent az E- tudomány elektronikus folyóirat 2010/2 számában.

A Yablo paradoxonról

Bemutatom a viták fő fonalát és ahogy én látom a paradoxon magyarázatát.

Megjelent az E- tudomány elektronikus folyóirat 2011/1 számában.

Véges automaták mint a magyarázat és realitás modelljei

A tanulmány bemutatja, hogy Tarski szemantikus igazságkoncepciója miképp ábrázolható kibernetikai modellek, véges automaták segítségével. Szokásosan csak az igazságfüggvények elméletének szoktak megfeleltetni automatákat, de ez a megfeleltetés tovább is vihető. A tanulmány alapgondolata az, hogy az igazságérték önmagától való függése modellálható visszacsatolt véges automatákkal. Példák segítségével ábrázolja, hogy miként keletkeznek paradoxonok a tárgynyelv és metanyelv egybeolvasztásakor. A modell gyanánt szolgáló véges automaták típusai adják meg a választ arra a kézenfekvő kérdésre, hogy vajon mikor okoz gondot, és mikor nem, a talányos mondatok igazságértékének önmagától függő mivolta.

Megjelent az E- tudomány elektronikus folyóirat 2009/2 számában.

Modellek matematikán innen és túl - 2005. szeptember

Megjelent a Magyar Tudomány 2007. novemberi számában.

Hozzászólás egy relativitáselmélet értelmezéshez - 2004 december

Egy Beszélőben megjelent beszélgetéssel vitatkozom. Megjelent a Fizikai Szemlében 2005/9.
Írásomra hivatkozott Bíró Tamás Sándor "Az idő fizikus szemmel" c. előadásában. Cikkem publikálásának körülményit megemlíti Hraskó Péter professzor úr "Szkepszis és szkepszis" c. írásában.

Kiállítás megnyitó - 2002

Apám 'Miatyánk' sorozata kiállításán hangzott el.

Bevezetés - 2002

András Tibor emlékkiállításának megnyitóján hangzott el.

Liberalizmus és cigánykérdés - 2001

Megjelent az ÉS 2001. február 16. számában.

Pomádé király új ruhája - 1987

Valóban lehetetlen a mozgást ellentmondásmentesen leírni? Mi ennek a véleménynek az alapja? Még az illegális Beszélőben jelent meg ez az írásom. Újra nyomva a Beszélő összkiadásban 1987-1989, AB-Beszélő Kiadó, 1992, III. 127-136 o.

Hasonlóság, egyformaság, azonosság - 1982

Megjelent a "Mi a nyugat? Atlantizmus és integráció" c. könyvben,
Szerk.: Garaczi Imre, Veszprémi Humán Tudományokért Alapítvány, Viza Kft.,Veszprém, 2007.

A tanulmány bemutatja a relációelmélet filozófia számára fontos alapfogalmait, és ezen belül kitér a kevéssé ismert 'tolerancia relációk' ismertetésére. Példákkal magyarázza el, hogy miképpen képes leírni a kétértékű logika a finom átmeneteket és a fokozatos változásokat. Foglalkozik a kérdéskörhöz kapcsolódó olyan fogalmakkal, mint a 'felcserélhetőség' és 'egyformaság'.

Tolerancia reláció modell - 2004

A fenti relációelméleti fogalmak megértését segíti.

A tudományos világkép és a természeti fejlődés hipotézise 1979

Ez a régi írásom még a valamikori dialektikus-materialista szemlélet jegyében született. Olyan szavakat használok benne, mint 'mozgásforma', 'anyagforma', 'fejlődés'. Az érvelés több helyen spekulatív jellegű,  és valamiféle egységesen értelmezhető világidőt feltételez. Megjelent a Magyar Filozófiai Szemle 1979/3-4 számában.