kezdolap

Welcome to My Home Page

self-portraitI am a Hungarian philosopher living in a valley (Pomáz) in the mountains far from the centre of the world. I am interested in analytic philosophy. Hungarian is really the only language I know well, but here are jus a few translated papers of mine.

What does it mean to give a philosophical explanation? Creating texts and nothing else. If you want to explain the concept of truth regarding the connection of facts and sentences, your explanation will contain only sentences and nothing else. If you want to explain the concept of time, regarding series A and B, your explanation will contain only sentences and nothing else. But it does not necessarily have to be so. Why not use cyberspace or computer software, which are as portable as a text on paper, but, unlike dead letters, are a living media? You can simulate time in cyberspace; you can simulate the connection between facts and sentences; and you can explain the concept of truth using spreadsheet software. This kind of explanation is as multipliable as a book printed on paper and as transportable as a printed journal. And this is exactly what I do. It never snows on the paper pages of a book, but I can simulate snowing on an electronic spreadsheet; there is never a hot poker between the pages of a philosophical journal, but I can simulate the temperature of a poker on an electronic spreadsheet. You do not have to be a programmer to understand this. Unfortunately the texts related to my electronic models are only available in Hungarian, although I hope to  translate them in the future. Meanwhile, if you are interested, please study my spreadsheets and send me your comments or criticism.

Ferenc ANDRÁS
E-mail: ferenc<at>andrasek.hu

Tisztelt Látogató!

Három készülő könyvemet  megtalálja a bal oldali sávban. Ezek korábbi írásaim és blog bejegyzéseim részben javított, bővített változatai, témák szerint csoportosítva.

ANDRÁS Ferenc
Érdekel a véleménye, e-mailt erre a címre tud küldeni: ferenc<kukac>andrasek.hu

***

Táblázatkezelő programokat mindenki használt már, aki a szórakozáson túl számolásra is használta a számítógépét. Nincsen semmi meglepő abban, hogy pénzügyi vagy mérnöki számításokra kiváló eszköz a táblázatkezelő program. Az sem újdonság, hogy az objektumorientált programozási nyelvek vagy az intelligens információkereső rendszerek logikai-filozófiai megfontolásokat alkalmaznak. De vajon lehet-e használni a népszerű gyakorlatias táblázatkezelő programokat elvont logikai-filozófiai problémák illusztrálására? Igen lehet, sőt ez új megvilágításba helyez sok kérdést. Mi haszna van ennek, miért nem inkább az objektumorientált programozási nyelvek filozófiai vonatkozásaival foglalkozom? Azért mert a programozási nyelvek csak egy szűk szakértő réteg számára érthetőek, míg a táblázatkezelőkkel szimulált összefüggések egy sokkal szélesebb felhasználói réteg számára nyújthatnak magyarázatot. Ez a könyv azt az olvasót célozza meg, aki otthonos az informatikában és érdekli a filozófia metafizikának nevezett ága. Írásaim arra vállalkoznak, hogy a filozófia alapvető kérdéseit táblázatkezelő programok segítségével mutassák be. Pontosabban néhány jól meghatározott témájával foglalkozom, mint: igazság, okság, lehetőség és szükségszerűség és idő. Azoknak ajánlom, akik maguk is gondolkoztak már ezeken a problémákon, ugyanakkor nem idegenkednek a matematikai-logikai nyelv, valamint a számítógépek használatától. Miben nyújt többet ez a megközelítés, mint a filozófiában megszokott fogalmi elemzés? Abban, hogy a papír alapú szöveg statikus, élettelen, míg az elektronikus dokumentum dinamikus, élő. Egy ilyen élő közegben az idővel, eseményekkel, leírás és realitás viszonyával kapcsolatos kétezer éves filozófiai rejtvények új megvilágításba kerülnek, ha az olvasó veszi a fáradságot és maga is kipróbálja és tanulmányozza a működő modelleket. Természetesen a táblázatkezelő programok csak egy részletesen kidolgozott filozófiai elemzés részeként szolgálhatnak magyarázatul. Ezért írásaim a filozófiában szokásos módon azzal kezdik a vizsgálódást, hogy körüljárják mit jelent a szóban forgó filozófiai terminus. Miután már tisztáztam a terminus jelentését, utána a terminus segítségével megfogalmazok állításokat, tételeket, és levonok ezekből érdekes következtetéseket vagy állást foglalok valamilyen vitában.
A filozófia hagyományaihoz híven mindig használta a logikát mint az érvelés eszközét. Ez az eszköz azonban csak a XIX. század végétől, Gottlob Frege és Bertrand Russell alapvető munkássága után vált adekvát eszközzé, olyan szigorúan pontos (formális) nyelvvé, amelyen meg lehetett fogalmazni a matematika és fizika tételeit. Ezt a nyelvet, a szimbolikus logika nyelvét, valamint a halmazelmélet és reláció elmélet, illetve a véges automaták alapfogalmait intenzíven használom a vizsgálódásaimban. Teszem ezt azért, hogy világosan fogalmazzam meg gondolataimat. Amikor természetes nyelven és logikai-matematikai nyelven is megfogalmazok bizonyos gondolatokat, akkor mindig az utóbbi a pontos megfogalmazás, az előbbi csak a megértést segítő mankó. (Nem használom ezzel szemben a filozófusok között népszerű mereológia fogalmi apparátusát.)