Az ÉS-ben (2011. szeptember 2,, 12.o.) vitatkoztam Tőzsér János és
Pöntör Jenő az ÉS 2011. augusztus 26-i
számában megjelent gondolatmenetével. Közben rájöttem, hogy az az
érvem, miszerint a szkeptikus érv önmaga alatt vágja ki a fát - azaz
önellentmondásos - téves. Nem voltam elég alapos, felületesen
gondolkoztam a kérdésről. Azóta újra gondoltam a problémát, és új
írásom végkövetkeztetése ennek pontosan az ellenkezője: a szkeptikus
érv egy kellően árnyalt megfogalmazásban cáfolhatatlan. Még gondolkozom
ezen az újabb írásomon, de ha valakit érdekel, szívesen elküldöm.Az
írást Tőzsér János és Gerébi Judit ÉS-ben megjelent cikke inspirálta.
Valóban lehetetlen a mozgást ellentmondásmentesen leírni? Mi ennek a
véleménynek az alapja? Még az illegális Beszélőben jelent meg ez az írásom. Újra
nyomva a Beszélő összkiadásban 1987-1989, AB-Beszélő Kiadó, 1992, III. 127-136 o.
Megjelent a "Mi a nyugat? Atlantizmus és integráció" c. könyvben,
Szerk.: Garaczi Imre, Veszprémi Humán Tudományokért Alapítvány, Viza Kft.,Veszprém, 2007.