Önéletrajz

Önéletrajz

 

1952-ben születtem Budapesten, képzőművészeti tagozatos középiskolába jártam (József Attila Gimnázium 1966-70), de érettségi után a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolára jelentkeztem, Automatika szakra. A főiskola elvégzése után 73-tól 83-ig a Távközlési Kutató Intézetben dolgoztam, mint tervezőmérnök. Analóg és kapcsolóüzemű tápegységek tervezésével foglalkoztam. 1992-ig a Ramovill-nál dolgoztam a Műszaki osztályon. 1993-tól 2014-ig egy nemzetközi cégnél dolgoztam, kezdetben mint hálózati adminisztrátor, később mint műszaki és informatikai vezető. Az ELTE esti Filozófia szakát 1981-1985 között végeztem el. Az első évben egyetemes és magyar történelmet tanultam, szakdolgozatomat 'Törvényszerűségek és véges automaták' címmel írtam. A hetvenes évek vége óta írok rendszeresen filozófiai témákról.

Kezdetben az akkori világ által sulykolt marxizmus volt rám hatással, hittem az önmaga által festett képnek a filozófia végéről, és a tudományos világnézetről. A marxizmusnak is voltak a korban jobb és rosszabb, korlátolt és széles látókörű képviselői, akiktől sokat lehetett tanulni. Azonban többségük sem a modern természettudományt sem a matematika újabb eredményeit nem értette, mivel ezek nem feleltek meg dialektikus materialista világnézetüknek. Egyszerűen ignorálták azok zavaró következményeit. Ugyanakkor nagy hatással volt rám Szabó András György (1931 -- 1993) és Földesi Tamás (1929 – 2016) filozófus vitája a determinizmusról és az emberi szabadságról. Már kevéssé emlékszem a vita részleteire, csak arra, hogy egy ideig Szabó, majd később Földesi álláspontját fogadtam el. A katonaság másfél éve alatt olvasni kezdtem Wittgenstein Logikai—Filozófiai értekezését, Márkus György részletes előszavával. Nem értettem, rájöttem, hogy előtte meg kéne értsem a modern logika (matematikai logika, szimbolikus logika) alapjait. Olvasni kezdtem Quine „A logika módszerei” c. könyvét, majd a „Bécsi kör filozófiája” c. könyvet (1972, Gondolat kiadó, Bp.). A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat - talán 1976-ban vagy 77-ben - előadás sorozatot tartott az „Anyag fejlődéstörténete” címmel, amelyik megpróbálta a marxizmus dialektikus materializmusát összeegyeztetni a modern fizika és csillagászat eredményeivel. A sorozatot tartó Berecz György eredetileg fizikus volt, később nyergelt át a filozófiára. Remek előadó volt, lenyűgöző hatást gyakorolt a hallgatóságára. (Nem találtam róla életrajzi adatot a neten) Elhittük neki, hogy marxizmus spekulatív fogalmai és spekulatív  un. dialektikus gondolkozásmódja nem hogy nem mond ellent a modern tudománynak, hanem egyenesen igazolja azt. Amit viszont nagyon hamar fölismertem, hogy a korabeli tucat marxisták által utált logikai pozitivizmus messze fölöttük áll, és ezek az emberek még alapjaiban sem értették meg, amit bírálnak. Valamikor a nyolcvanas években bekéredzkedtem Ruzsa Imre logika professzor délutáni—esti logika szemináriumára. Az esti intenzionális logika sorozatában a saját elméletét is bemutatta, amit akkor ott nehezen tudtam követni. Zárkózott embernek tűnt, de lehetett tőle kérdezni, néhány korai próbálkozásomat is elolvasta, véleményt is mondott róluk. (Volt olyan rövid, tömör bírálata, amit csak húsz évvel később értettem meg.) A kilencvenes évek után csaknem tíz évig alig foglalkoztam filozófiával, majd az ezredfordulótól újra írok.

Megjelent írásaim:
  • The inherent risks in using a name-forming function at object language level” The Reasoner: 9/5, May 2015
  • On the Paradox of the AdderThe Reasoner: 5/3, March 2011
  • E-tudomány (2011/1) : A Yablo paradoxonról.
  • E-tudomány (2010/2) : Modális fogalmak a véges automata modellek világában
  • E-tudomány (2009/2) : Véges automaták mint a magyarázat és realitás modelljei
  • Magyar Tudomány (2007. november): Modellek matematikán innen és túl
  • Hasonlóság, egyformaság, azonosság. in: Mi a nyugat? Atlantizmus és integráció. Szerk.: Garaczi Imre, Veszprémi Humán Tudományokért Alapítvány, Viza Kft.,Veszprém, 2007.
  • Fizikai Szemle (2005/9): Megjegyzés egy relativitáselmélet értelmezéshez
  • Beszélő (1987/22 Láng Ilona álnéven): Pomádé király új ruhája
  • Magyar Filozófiai Szemle (1979/3-4): A tudományos világkép és a természeti fejlődés hipotézise